Hullámrepülés!

2000 májusában Havasi Zoltán miskolci vitorlázóoktató azt üzente nekem: "Hátha még lefordítanád a hullámrepülési írásaidat, azokat mi is ide-linkelnénk" (óh, hogy változik Petofi nyelve. A költo idejében, de még az én idomben is, a linkelés valami mást jelentett).

Ha egy hibaüzenet jön be (pl. runtime error), "cancel". Ez a Yahoo/Geocities hirdetési hibája, nem az én otthonlapomé. Talán majd megjavítják.

Jó, itt van, de ez azért nem fordítás. Ami az amerikai oldalamon van, az amerikaiaknak szól, magyarul még meg kell egy-két dolgot magyaráznom.

Bevallom az elején, hogy nekem Magyarországon csak nagyon gyenge, kis hullámokban volt szerencsém repülni, de én azért ismerem a mátrai hullámrepülések kezdeti történetét. De erre én szakmailag hozzászólni nem tudok.

Az amerikai Sziklás Hegység hullámait viszont nagyon jól ismerem, már harmincöt éve repülök ezekben, végeredményben elég gyakran, idén is már január elsején kezdtem.

A coloradói Sziklás hegységben a Colorado Springs melletti Pikes Peak hullámtere talán nemzetközileg legismertebb, itt repülte meg pl. a Neil Armstrong a gyémánt magasságát. Ott repültem meg én is a magyar nemzeti magassági rekordot, ott repülte meg Sabrina Jackintell a noi magassági világrekordot, és sok-sok ország nemzeti rekordját érték el abban a hullámban. Persze, nem ez a Sziklás Hegység legszebb hullámtere - amit a Pikes Peak-i sikerek története bizonyít, az az, hogy hullámrepülésre mindenekelott tudás és szervezés kell!

Kilátás 5480 méterrol, 1999 januárjában. A Sziklás Hegység majdnem egyöntetüen 4300-4360 m közötti csúcstömege. (Coloradoban 53 csúcs van 4267 m - 14000 láb - felett). A völgyek a képen mutatott területen 2100 m körül vannak, a tükör felett jobbra, talán százötven kilóméterre a géptöl van Aspen síterülete. Látási viszonyok a tiszta levegöben: 250 km. Itt az iránytü mellet balra látható Shavano csúcs hullámterében vagyunk az LS-3-al. Egy pár hónappal késobb már megegyeztünk az FAA-vel ( az USA szövetségi légügyi hivatalával) a Shavano csúcs magassági repülési hullámterével kapcsolatban, akkor már itt, a Salidai repülotér felett közvetlenül is tudtunk a hullámban magsabbra repülni.

A Pikes Peak tulajdonképpen elég nehéz hullámtér: inkább csak télen muködik, rettenetes rotor-mezeje van, igen magas vontatást igényel (4000 m felett!). De: ott volt a Black Forest-i vitorlázórepülotér, ami ma már Colorado Springs gyors növekedése miatt nincs meg. De amikor még volt (kb. 1982-ig), ott minden megvolt: az oxigénálarc próbakamra, vitorlázógépek felszerelve túlnyomásos álarcokkal, karbantartás, magassági barográfok, oktatók és vontatópilóták, akik ismerték a hullámteret, futheto magassági ruhák, combra csatolható oxigén kiugrópalackok, stb. A közelbeni Peterson légierobázison a vitorlázópilótákat szívesen látták a magassági kamrában, ahol az Air Force oktatói felvitték oket 8800 méterre, és ott felügyelet alatt vették le az állarcot. A pilóták saját, írásban megadott válaszai bizonyították, hogy a nagy magasság nem játék, bár annak tunt, amikor azt hitték, hogy intelligens dolgokat írtak. Aki azon átment, az tiszteli a magasságot, az érti, hogy egyénileg változnak a hipoxia jelzései, és hogy hiba esetén onnan függolegesen kell lemenekülni (ha még lehet). De ez ma már a múlt.

A legszebb hullámterünk talán a Sangre de Cristo hegylánc ( link a Sangre de Cristo-hoz.)

Légügyi Szabályzat

Az USA-ban 5486 m-ig (18000 láb) lehet VFR alapon repülni, tehát végeredményben személyi felelosség alatt, "lásd és kerüld el alapján", a különben nem zárt vagy irányított légizónákban. Ez felett már a polgári utasrepülés és katonai repülés zónája van, csak muszerrepüléses bejelentéssel és felszereléssel lehet oda feljutni, állandó radar-irányítás alatt. Az egyetlen kivétel az a kijelölt vitorlázó magassági hullámterek. Ezek szélességi és hosszúsági koordináták által megadott sarokpontok között vannak, a légiforgalmi irányítás által megengedett magassági határokig. A denveri központtal állandóan rádiókapcsolatban kell lenni. Az ilyen hullámterek megtárgyalása és kiírása hosszú, bürokratikus folyamat, de megteheto.

Az új hullámzóna.

2000 május 7-én nyílt meg a négy új "Curley Peak" nevezetu hullámtércsoport, amely a Sangre de Cristo - Mount Shavano - Mount Princeton (mind 4360 m körüli óriások) már meglévö öt hullámteréhez csatlakozik. Ezt nekem volt pont szerencsém felavatni (link: lásd a leírását), egy végeredményben eléggé eseménytelen magassági repüléssel, de én azokat szeretem. Most azt mondanám, hogy végre van a régi Black Forest-nek megfelelo új "gyémántbánya" itten, mert ezzel az új hullámtér csoporttal a Canon City közelében lévo Fremont County repülotérrol (ami a Colorado Springs-i nemzetközi jet repülotértol csak egy óra autóval, a denveri repülotértol két óra) a hullámot igen alacsonyról el lehet érni, és a rotorok sem túl rondák. Mindez nagyon fontos: ha egy gyémánt magasságot el tudsz érni úgy, hogy 7500 m-nél nem kell magasabbra menni, ez egy egész más dolog, mint 9000 m fölé felmenni (link: gyakorlati megjegyzések a hullámrepülésröl.).

Az angolnyelvü oldalak

Nem kell angolul tudni hogy az ábrákat és kepeket valaki megnézze: (link: az angolnyelvü oldalak a hullámrepülésröl.).

 

 

1

eight="1">

1