Szatmáry Sándor oldala
Politikai Viccek a Szocializmus éveiböl
A  magyar belügyminiszter bizalmas körlevélben szólítja fel az elöljáróságokat, hogy akadályozzák meg a rémhírek terjesztését. Egy faluban a kisbíró kidobolja:
-Közhírré tétetik, jönnek az oroszok, de senkinek nem szabad mondani!
***
Kora tavasszal két ismerõs találkozik egy romos pesti utcán, beszélgetni kezdenek: -Mondja maguknál hány fok van a lakásban?
-Szellõztetés elõtt, vagy után?
-Utána.
-Ugyanannyi!
***
Egy háziasszony valódi friss citromhoz jut. Boldogan vágja fel a teához, amire a kisfia megkérdi: Anya ez micsoda? Citrom. És mire való? Ez pótolja a citrompótlót.
***
Az egyik Pesti étteremben egy kedves vendég ebédet rendel: -Kérek egy bécsi szeletet friss salátával. -Hát arra még várnni kell, kedves vendég. -Hát mégis mennyit, mert már nagyon éhes vagyok?! -Hát úgy két-három évet.
***
Egy volt ún. kisnyilas meglátogatja régi ismerõsét, aki egy könyvkupac mögött ül és buzgón jegyzetel. Kíváncsian megkérdezi: -Mi az? csak nem vizsgára készülsz? -De igen. Jelentkeztem a Magyar Kommunista Pártba és most a felvételire jegyzetelem a kötelezõ szakirodalmat. Mire a látogató mosolyogva nyúl a zsebébe, elõhúz egy vékony füzetet. -Na ide nézz! Nekem csak különbözetit kellett tennem. Engem már fel is vettek.
***
Történelem órán a tanár felteszi a kérdést. Ki tudja megmondani hány dúlás volt Magyarországon? Pisti jelentkezik, magabiztosan vágja rá: -Három:  tatárdúlás, törökdúlás, felszabadulás.
***
Két régi ismerõs összefut egy pesti utcán: -Örülök, hogy taláe;lkoztunk. Hát hogy vagy? -Köszönöm, megvagyok. &EEacute;s te? -Én még nem, de már köröznek.
***
Két nyilas bíróság elé kerül.A bíró felteszi a kérdést: -És maga mit csinált ott vádlott? -Én, semmit az égvilágon. -És, maga tanú? -É;n csak segítettem a vádlottnak.
***
Korabeli  jelenet egy zöldséges boltban, ahol a kedvetlen vevõ  végül megkérdi: -Hát semmilyen gyümölcsöt nem tud mutatni? Mire az elõadó karját széttárva mondja: -Hát legfeljebb fügét mutathatok.
***
-Mondd, tulajdonképpen mikor beszélhetünk inflációról? -Amikor azt tapasztalod, hogy mindenfellé sok a pénz, kivéve a te pénztárcádat.
***
A nagy példakép.
Egy szállodába szovjet százados érkezik. Az oroszul tudó portás bemondás alapján elõzékenyen kitölti neki a bejelentõt, és aláírásra átnyújtja. Legnagyobb megrökönyödésére a százados aláírás helyett három keresztet tesz. A portás óvatosan érdeklõdik:- Elnézést, százados elvtárs, ezek mik? -Hát az aláírásom, a nevem. -És elöl fent ez a kisebb kereszt? -Az meg a doktorátusom.
***
-Te mondd: Miért mosolyog folyton Ceausescu, ha mennydörög és villámlik?
-Azt hiszi, mindenki õt fényképezi...
***
Az új Gellért-hegyi Szabadság-szoborról terjeszteni kezdték, hogy voltaképpen halat tart a kezében. Két szemlélõdõ párbeszéde Na, mit gondolsz, eztán mi lesz a neve a felszabadulás ünnepének? Sejtelmem sincs. Hát halász-ünnep. Hogy-hogy? Nézz csak fel rá. A szobor mutatja. Mit? Hogy ezt jól kifogtuk.
***
A 47-es választások elõtt Mindszenty és Rákosi egyidejûleg tartott nagygyûlést Kecskeméten. Az érkezõ utasoknak az állomáson hangszóró hirdette:  -Aki misét akar hallgatni, tartson jobbra, aki mesét, haladjon balra.
***
Bukarestiek  párbeszéde a folyton akadozó közellátásról: -Nem értem, miért van még mindig húshiány?
-Pedig pofon egyszerû: a pipik még iskolába járnak, a tyúkok a presszókban üldögélnek, a libák korzóznak, a marhák bent ülnek a hivatalokban, a disznók pedig a pártban, és csak a birkák dolgoznak.
***
Végre egy örömhír:- Hallottad? Lassanként megszûnik a cukorhiány. -Úgy értsem: lesz elegendõ? -Nem, nem. Úgy elfelejtjük,, hogy már nem is fog hiányozni.
***
-De hát hogyan tudott Karády Katalin nyugatra szökni? -Könnyû volt neki: mé;g a sorompók is felálltak elõtte...
***
Hogyan lehetne Románia (1981-beli ) helyzetét tömören jellemezni?
-Miénk a Világ legvillamosítottabb országa: -itt a legnagyobb a feszülts&eacutte;g, legkisebb az ellenállás, mindenki voltban beszél, és a vezetõk érintése életveszélyes.
***
A söntésben hárman ülnek egy asztalnál, mélyen hallgatnak. Az egyik szótlanul, lemondóan legyint, a másik hatalmasat sóhajt, a harmadik undorral köp egy nagyot. Valaki átszól a szomszéd asztaltól: -Jobb lesz, ha abbahagyják a pollitizálást!
***
-Na, hogy vagytok megelégedve az új párttitkárotokkal? -Hiszed, nem hiszed, de az egy val&oacuute;ságos angyal, igazi angyal! És Ti?
-Micsoda szerencsések vagytok: A miénk még él!
***
Jeles tudós lelke felszáll a mennybe, ahol Szent Péter a tetszésére bízza: mennybe vagy pokolba akar-e kerülni? Tudósunk mindenrõl személyesen akar meggyõzõdni; elõször megtekinti a poklot, ahol félkörben üldögélnek az öregek, ölükben egy-egy szépséggel. Felmegy a mennybe, ott is ugyanez a látvány fogadja; nem tud dönteni, szent Péterre bízza, s magyarázatot kér:
-Látod, fiam, hiába vagy te tudós, mégsem tudod, mi az a dialektika: A pokolban a feslett életû nõk bûnhõdnek, a mennyben pedig a jámbor, becsületes öregek üdvözülnek.
***
Egy társaságban a hangulat tetõpontján a közismert tréfamester megszólal:
-Na, mondhatok vicceket? Mire a háziasszony visszakérdez: -A gyerekeket vagy a párttitk&aaacute;rt küldjem ki?
***
A vállalati igazgató bekéreti az új alkalmazottat. Régi mûhelyvezetõi gyakorlata alapján azonnal kiadja az utasítást: -Hát kezdjük is el: seperje fel a padlót.
-De kérem, hát nekem diplomám van.
-Ja, az más,  akkor megmutatom, hogy kell csinálni.
***
-Tudod, mi a legfõbb baj ebben az országban?
-Nem tudom, mire gondolsz?
-Arra, hogy a vezetõk egyik fele semmire nem képes, a másik fele viszont mindenre.
***
Az ideológiai fejtágítók másik szokványos kérdése volt.
-Ki tudná megmondani: mibõl áll a szocializmus fejlõdésének két kezdeti szakasza?
-Az elsõ: a fejlõdés nehézségei, a második: a nehézségek fejlõdése.
***
Egy könyvnapi sátornál ellesett párbeszéd:- Dehát hol vannak az ellenzéki könyvek? -Azok kérem, nyomás alatt.
***
Fejlõdésünknek milyen újabb szakaszához érkeztünk? -A racionálszocializmushoz.
-És ezt most kik építik?
-A munkából kiváló dolgozók.
-Milyen terv alapján: a három vagy az ötéves terv szerint?
-Az õ téves tervük alapján.
***
Hosszú sor kígyózik egy élelmiszerbolt elõtt. Egy arra haladó járókelõ megkérdezi a sor elején álló férfitól: -Mondja, mit lehet itt kapni?
-Hát..., ha elém áll: egy pofont, ha pedig a legvégére, már legfeljebb csak egy náthát.
***
-Hallottad: kengurukat hozunk be Ausztráliából: csak azt tudnám, miért épp kengurukat.
-Pedig igen egyszerû: hogy megtanuljunk üres erszénnyel is ugrálni.
***
Mi az alapvetõ különbség egy derûlátó és egy borúlátó között?
-Csak árnyalatnyi: a derûlátó  jól értesült, de a borúlátó még jobban.
***
-Na, milyen lesz az idei termés?
-Hát, közepes.
-De mihez viszonyítva?
-Rosszabb lesz, mint a tavalyi, de biztosan jobb, mint jövõre.
***
A hiánycikkek közé tartozott Romániában a kávé is, ritkán és nehezen lehetett hozzájutni a városi embernek e nélkülözhetetlen serkentõ szeréhez. Egyszer is elterjedt a hír, hogy az egyik üzletben kávét lehet kapni. Már nyitás elõtt hatalmas sor kígyózott az utcán. Egy kis emberke mindenáron elõre szeretett volna furakodni de durván hátralökték. Másodszorra az oldalbejárat felé tartott, de onnan is visszazavarták. Amikor harmadszorra is nekirugaszkodott, ellökték és szidalmazták. Megvárta, míg csend lett körülötte, közben ruháját leporolta, majd megszólalt:
-Így is jó, vegyék tudomásul, hogy ma ki sem nyitom az üzletet.
***
-Eddig nem volt elegendõ pénzünk, hogy gyermekünk legyen, most pedig még arra sincs, hogy ne legyen.
***
-Igaz-e, hogy a moszkvai Vörös téren Ford-kocsikat osztogatnak?
-Nem igaz: Nem is Moszkvában, hanem  Kijevben, nem Ford-kocsikat, hanem Moszkvicsokat, és nem osztogatnak, hanem fosztogatnak.
***
-Mi a kapitalizmus?
-Embernek ember által való kizsákmányolása.
-És mi a szocializmus?
-Épp a fordítottja.
***
Egy országjárás során Ceausescu  gépkocsikaravánja falun áthaladtában elüt egy disznót.
Ceausescu testörét meneszti a legközelebbi házba, hogy a tulajdonosnak térítse meg a kárt. Várnak, a titkár csak nem jön, ellenben vidám mulatozás zaja szûrõdik ki. Végre kivágódik a kiskapu, a titkár imbolygó léptekkel közeledik. Ceausescu csúnyán ráförmed: -Mi a fenét csinált ott benn ilyen sokáig?
-Elnézést, de amikor beléptem, és mondtam, hogy megdöglött a disznó, azonnal csapra vertek egy hordót, és azóta is mulatnak.
***
(1950.)
-Van egy jó és egy rossz hírem, melyikkel kezdjem?
-A jóval, mert utána könnyebbe a rosszat elviselni\.
- Meghalt Sztálin.
-Most már minden rosszat kibírunk. Mondd!
-Rémhírnek bizonyult: nem igaz.
***
-Mi a különbség a demokrácia és a népi demokrácia között?
-Ami a zubbony és a kényszerzubbony között.
***
Hogy változott litániánk korszakról korszakra? Mikor Ferenc Jóska volt az apánk, vászon volt ingünk, gatyánk. Mikor Horthy Miklós lett az apánk, klottból volt az ingünk, gatyánk. Mikor Hitler Adolf lett az apánk, mûrost volt az ingünk, gatyánk. Mikor Sztálin lett az apánk, nem volt már ingünk, se gatyánk.
***
-Manapság mi az abszolút lehetetlen?
-Kamatlábra zoknit, tenger fenekére bugyit húzni, és egy mai történetet így kezdeni: Kohn, a vájár.
***
Két bizalmas barát egyikét Moszkvába küldik. Elõre megbeszélik, hogy levelezõlapon jelzi a valóságot: ha megelégedett, akkor kék, egyébként pedig majd lila tintát használ. Néhány hét múlva befut a lap, a következõ szöveggel: "Várakozáson felül minden jól sikerült; minden van, egyedül lila tintát nem lehet kapni".
***
Ceausescu  egy nyugati tudósítót próbál meggyõzni arról, milyen vasfegyelem van az országban, ám az csak fejét csóválja, és kijelenti: Akkor hiszem el, ha látom. Erre Ceausescu becsenget egy Szektoristát (romániai titkosrendört) , kitárja elõtte az ablakot, és ráparancsol:
-Ugorjon ki! Az õr szó nélkül kiveti magát, és holtan terül el az udvar kövezetén.
A megrökönyödött tudósító összejátszást sejt, másodjára azt kéri, hogy a palotaõrségbõl õ jelölhesse ki a következõt. Ez meg is történik, ám az eredmény ugyanaz: az általa választott õr is gondolkodás nélkül veti ki magát az ablakon. A harmadik, végsõ próba elõtt a tudósító az õrt félrehívja, és négyszemközt megkérdi: -Végképp nem értem? Hát nem sajnálják csak így eldobni fiatal életüket?
Mire a kiskatona visszakérdez: -Mondja uram, hát élet ez?
***
Rákosi egy vidéki körútja során faggatja az egyik idõsebb T.SZ.-tagot: Aztán kezébe veszi-e egyáltalán a Szabad Nép-et? Már hogyne venném: Hiszen munkába indulás elõtt minden nap abba csomagolom a paprikás szalonnát.
***
Néhány Micsurin és Liszenkó vicc:
 1.Sikerrel keresztezték a bolhát a görögdinnyével, most a felvágott gyümölcsbõl menten kiugrálnak a magok. 2. Sikerült a zsiráf és a tehén keresztezése is: nálunk legel és a Szovjetunióban fejik. 3. A benzin tolvajok elleni busz és kutyakeresztezés még némi tökéletesítésre szorul, mert a tolvajokat megugatja ugyan, de a nagyobb fáknál és fordulóknál meg-megáll, hátsó kerekét felemeli és üzemanyagot vizel.
***
Ceausescu és Brezsnyev a limuzin hátsó ülésén élénk eszmecserét folytatnak, teljesen megfeledkeznek környezetükröl. Önelégülten állapítják meg, hogy kinek-kinek országában mindenki milyen boldog, és mindkettõjüket mennyire szeretik a tömegek.
Azon tûnõdnek: mit kellene még tenniük, hogy népeik még elégedettebbek, igazán boldogok legyenek? Hosszasan, szó nélkül töprengenek, a limuzin sofför sürgetõleg töri meg a csendet: -De elvtársak talán hajtsak a Dunába?
***
(1950.)
A népek egyetértésébõl született a közös magyar-szovjet szocialista miatyánk:
 "Atyuskánk, Sztálin: Ki vagy a Kremlben, átkozott legyen a te neved, miképpen Moszkvában, azonképpen nálunk Budapesten is: Ne jöjjön el a te országod, legyen meg a mi akaratunk: Ne vígy minket Szibériába, hanem szabadíts meg bennünket a szovjet megszálló csapatoktól. Egyelõre tiéd a két ország, ott minden hatalom és dicsõség, de szerencsénkre már nem örökké. Ámen."
***
Vissza a föoldalra