A feleségem csókja
írta: Vadnai László ( 1935)

Hacsek: (ül a kávéházban) Pincér!
Pincér: (jön) Parancsol Hacsek úr?
Hacsek: Ha a Morgan bankár telefonon keres Amerikából, nem vagyok itt.
Pincér: (bámul) Mi? Hogy keresheti Hacsek urat Morgan?
Hacsek: Mért?... Tegnap a feleségem azt mesélte, hogy a Morgan rengeteget
        keresett és abból most nagy baj lesz!...
Pincér: De jó kedve van Hacsek úrnak, hogy mindig viccel. Megjegyzem ma
        nekem is jó kedvem van.
Hacsek: No mi történt?
Pincér: El fogják törölni a borravalót.
Hacsek: Végre egy okos dolog.
Pincér: És tetszik tudni, hogy lesz ezentúl? A fogyasztásból 10% a pincéré.
Hacsek: Úgy? Hát akkor hozzon egy pohár vizet. És lássa, hogy milyen
        gavallér vagyok, elõbb igyon le 20%-ot.
Pincér: (dühösen el)
Sajó:   (jön) Jó napot Hacsek úr! Mi az, hogy tegnap nem láttam a kávéházban?
Hacsek: Érettségi találkozóm volt.
Sajó:   Ne mondja!... Hány éves?
Hacsek: Negyvenhat!
Sajó:   Nem maga! A találkozó!
Hacsek: Három!
Sajó:   Micsoda hülyeség ez? Maga három évvel ezelõtt még középiskolába járt?
Hacsek: Én? Sose jártam.
Sajó:   Hát kikkel találkozott maga?
Hacsek: Pár öreg kereskedõvel!
Sajó:   Mért mondta akkor, hogy érettségi találkozója volt?
Hacsek: Mert ezekkel a kereskedõkkel három évvel ezelõtt lettünk kész!
Sajó:   Ne vicceljen, Hacsek! Tudja milyen bajban vagyunk? A feleségem szegény
        imádja a festményeket és most kénytelen volt kétszáz pengõért eladni
        egy Csókot.
Hacsek: Mit?
Sajó:   Egy Csókot.
Hacsek: Mennyiért?
Sajó:   Kétszáz pengõért.
Hacsek: Én mondom, jó üzletet csinált. Én ismerem a nagyságos asszonyt
        és nem adnék a csókjáért két pengõt.
Sajó:   Mit ért maga ahhoz!
Hacsek: Már megbocsásson. Tudja kitõl lehet ma kapni kétszáz pengõért
        csókot? A Greta Garbo-tól.
Sajó:   Mit beszél a levegõbe? Látta maga a feleségem képét?
Hacsek: Hiszen ha nem láttam volna?! De láttam. Ronda egy képe van.
Sajó:   Hogy mondhat ilyet! Tudja milyen szép festés van azon a képen?
Hacsek: Nekem mondja? Ujjnyi vastagon áll a rúzs rajta! És mondja,
        maga hagyja, hogy a felesége eladja a csókját?
Sajó:   Mért ne hagyjam, ha egyszer rá vagyunk szorulva?!
Hacsek: Maga is kapott a pénzbõl?
Sajó;   Az egészet. Azon vettem a télikabátom.
Hacsek: Finom alak maga, hallja.
Sajó;   Miért? Az nem szégyen máma! Holnap eladunk még. A feleségemnek
        van egy Benczúrja.
Hacsek: Ki az a Benczúr?
Sajó:   Nem hallott még a Benczúrról?
Hacsek: Arról még nem. Arról már hallottam, hogy a feleségének van egy
        Svarcz úrja, de ki az a Bencz úr?
Sajó:   (dühöng) Barom! Benczúr az egy híres festõ!
Hacsek: És az adott kétszáz pengõt egy csókért?
Sajó:   Jóságos ég! Maga egy olyan csókra gondolt, amit a szájra adnak?
Hacsek: Miért? Maga mit gondolt, hova adják?
Sajó:   (dühös) Alig jöttem be a kávéházba, már kezdi?... Hát mit szól ahhoz,
        Hacsek, hogy eltörölték a liftpénzt?
Hacsek: Képzelem hogy örül ennek, amilyen ronda spórolós!
Sajó:   Engem speciel nem érdekel. Én olyan rendes házban lakom, ahol sose
        volt liftpénz.
Hacsek: Akkor én még rendesebb házban lakom. Nálunk lift se volt soha.
Sajó:   Biztos régi házban lakik.
Hacsek: Elég régi. Állítólag az én szobámban tette le Görgey a fegyvert.
Sajó:   Micsoda hülyeség ez? Görgey a fegyvert Világosnál tette le!
Hacsek: No és? Azt hiszi az én szobámban sötét van?...
Sajó:   Hány szobája van magának?
Hacsek: Egy szoba, szardínia.
Sajó:   (bámul) Mi?
Hacsek: Egy szoba, szardínia.
Sajó:   Hogy-hogy szardínia?
Hacsek: Kis hall!
Sajó:   Istenem, ha elgondolom, hogy még a múlt héten milyen vígan voltunk
        odahaza.
Hacsek: Miért, mi volt maguknál odahaza a múlt héten?
Sajó:   Dzsezz koncert.
Hacsek: Dzsezz koncert?
Sajó:   Dobra verték a zongorámat.
Hacsek: (dühös) Mindig beugrom neki.
Sajó:   Hát meséljen, mit csinált egész héten?
Hacsek: A feleségem nagy síelõ és rábeszélt, hogy utazzunk el az egész
        családdal a Kékesre.
Sajó:   Honnan volt magának erre pénze?
Hacsek: Nem került sokba. Kijártam, hogy a vonat a felébe kerüljön.
Sajó:   Kedvezményt kapott?
Hacsek: Nem, hanem Hatvanig gyalog mentünk.
Sajó:   Mit kellett ezen kijárni?
Hacsek: A cipõmet.
Sajó:   És a szálloda? Az is egy vagyonba kerülhetett!
Hacsek: Ah! Négyünknek vettem egy egyágyas szobát.
Sajó:   Hogy aludtak 4-en egy ágyban?
Hacsek: Csak ketten. Én és a feleségem.
Sajó:   És a két fia?
Hacsek: Azok alvajárók... Este tízkor elindultak szöges cipõben a hegyre
        és reggel nyolckor kialudva jöttek haza.
Sajó:   És maga is síelt?
Hacsek: Hát hogyne!... Folyó hó nyolcadikán elõször.
Sajó:   Miért beszél velem ilyen hivatalosan?
Hacsek: Én beszéltem hivatalosan?
Sajó:   Mi az, hogy folyó hó nyolcadikán?
Hacsek: Ott a hegyen nyolcadikán folyni kezdett a hó a melegtõl.
Sajó;   És mondja, miért hívjak azt a helyet Kékesnek?
Hacsek: Elõször én se tudtam, de mikor síelésnél párszor elestem, rájöttem.
Sajó:   Hogy-hogy?
Hacsek: Elõször Kékes lettem, aztan zöldes...


Vissza a kezdölapra